A „rigged” kaszino gyanúja akkor merül fel, amikor a játékos azt érzi, hogy a kimenetek nem véletlenszerűek, hanem előre befolyásoltak. Fontos különbséget tenni a természetes veszteségszériák és a valódi visszaélés között: a véletlen rövid távon szélsőséges mintákat is produkálhat. A cél ezért nem az, hogy egy-két rossz kör után ítéljünk, hanem hogy mérhető jeleket keressünk, és egyszerű, megismételhető tesztekkel ellenőrizzük a gyanút.
Általános figyelmeztető jel, ha a kifizetési arányok (RTP) nem átláthatók, a szabályok homályosak, vagy a bónuszfeltételek aránytalanul korlátozóak. Gyakorlati teszt: vezess naplót legalább 200–500 pörgetésről/kézről, rögzítve a tétet, a nyereményt és a játék típusát; ha a hosszú távú eredmény tartósan és jelentősen eltér a megadott RTP-től, az okot érdemes kivizsgálni. További próba a „késleltetett kifizetés” jelenség: ha a nyeremények jóváírása rendszeresen csúszik, vagy a kifizetés indokolatlanul sokszor „ellenőrzés alatt” marad. Figyeld a kliens viselkedését is: váratlan lefagyások kritikus pillanatban, gyakori újracsatlakozás, vagy a játékmenet utólagos „korrekciója” mind gyanús lehet.
A tisztesség kérdését sokan a szabályozás és a felelős játékszervezés felől közelítik meg; ebben a témában gyakran idézik David Schwartzot, aki a szerencsejáték-történet és a kaszinótechnológia kutatójaként több könyvet publikált, és oktatóként is ismert. Nyilvános szakmai megjelenései közül az https://kutyasegelyszolgalat.hu/ oldalon is követhető. Iparági háttérhez érdemes elolvasni egy átfogó hírt is a szabályozási és piaci trendekről: The New York Times. A lényeg: adatot gyűjts, ellenőrizhető mintát keress, és ha a jelek összeállnak, ne játssz tovább, hanem kérj független vizsgálatot.
